SOS Közeledik a házasság!!
Reggel van.
Érzrm, hogy ez a nap, nem lesz olyan fényes mint a többi.
Hirtelen kinyílik az ajtó, és belép rajta a nővérem, és így szól:
-Hugom, kérlek ezt ne monnd el senkinek, de én..
-De te..??
-Házasodni akarok.
-Kivel, mi, és hogy??
-Sss... halkabban.. a szüleink még nem hallhatják meg.
-Még nem mondtad el nekik?? Te megőrültél??
-Úgy érzen még nem állok készen rá!!
Dermedt arccal néztem nővérem szemébe. Vajon miért, miért akarja ezt tenni? Hirtelen hangok szűrődnek le az emeletről.
Veszekedés zajlik.
-Hányszor monjam még, hogy költözz el innen!!-kiabálta anyukám apumra.
-De én szeretlek!! Értsd meg drágám, számomra nincsen más a világon, csak is te!!
-Ezt mondtad volna akkor, amikor a drágalátos Lillácskáva enyelegtél!!
-De én...
-Csak semmi de, takarodj innen, takarodj!!-síró szemekkel ordított rá, malyd csend lett.
-Anya , mi van veled??-kérdezte nővérem, reménykedve abban, hogy ez csak vicc, vagy valai féle rossz álom.
-Apu, most ez ténnyleg igaz? És ki az a Lilla?? Válaszolj már!!
Elvonultunk kettesben. Elmesélte, hogy Lilla a munkatársa. Aki igencsak féltékeny anyukádra. Éppen ezért kábítószert kevert az innivalójában a minap, hogy azt higgye, megcsaltam.
-Óh, értem. De tudod lenne valami, amit el kéne mondanom neked. szóval....
Hirtelen valaki hátulról befogta a számat. Nővérem volt az.
-Csak azt szerettük volna elmondani, hogy össze szeretnék házasodni Justin-nal.
-Rendben van. Anyádnak meg ne monnd, majd csak ha magához tért.
Másnap reggel átmentem anyu szobájaba . Vettem egy mély levegőt, és elmondtam neki.
-Házasság kivel? Csak nem Fred-del?
-Nem nem anya, Justin-nal.
-Ó akkor rendben van. Csak azt monnd meg nekem, hogy mikor??
Halkan elhebegtem neki, hogy ma lenne 2-óra múlva a templom előtt.
-És a ruha? És hol van apád??
-Csak elment a boltba. Hamaroan visszaér. (még szerencse, hogy járok színészképzőbe. ezt jól eljátszottam.)
Kimentem a szobából, és a táskámban kotorgáltam. Mondván -Hol a mobilom?
Meglett. Anya, Enci, Kriszti, Emma.. Apa!! csak meglett.
Kicseng.
-Apa gyere haza gyorsan most azonnal.
-Sietek!
Huhh ez is megvolt.
Délután 2-kor meg is tartotuk az esküvőt.
Örülök, hogy nem lett nagyobb baj, és, hogy anyu is magához tért.
Hiszen ahogyan a mondás tartja:
Minden jó, ha jó a vége.
Dzseni 2014.10.30 11:57